Blogolkodom, tehát vagyok

EZAAAZ!

Néztem a "Földrengés" című 1974-es katasztrófafilmet (egyébként felejthető. Jóval rosszabb, mint a hasonló Pokoli torony) amikor elérkeztem egy jelenethez, amely 2 dolog miatt marad emlékezetes.

Egyszer, ki a francnak jutna eszébe egy földrengés közepette (egy túlzsúfolt!) liftbe szállni? Most komolyan...

Na de ami a videó 45. másodpercében történik... Wow! Egyszerűen csak WOW!

Most néztem meg a sikersztori amerikai remakejének 8(!) perces trailerét, amely jó képet adott arról, hogy mire számíthat az, aki már látta a svéd filmeket.

Szinte minden egyes képsort be tudtam azonosítani, megvannak a direkt összehasonlítási alapok. Azt kell mondjam, szerintem jó lesz ez a film, de leginkább csak azoknak, akik nem látták az eredetit. Amennyire meg tudtam ítélni, szinte egy copy-paste lesz az egész, csak más színészekkel. Én speciel nem fogom megnézni egy éven belül ugyanazt, plusz még a könyvet is idén olvastam el. Szóval ugyanaz a sztori kétszer egy időre elég volt.

A színészek jó választásnak tűnnek. Craig, Stellan Skarsgard optimális, Christopher Plummer mint Henrik Vanger meg kísértetiesen hasonlít svéd kollégájára. Akivel még mindig nem tudok megbarátkozni, az a trilógia kulcsfigurája: Az amerikai Lisbeth Salander. Ez a nő úgy néz ki, hogy messze nem sugároz olyan egyediséget ebbe a karakterbe, mint anno Noomi Rapace . Rapace alakítása szenzációs volt, nem véletlenül katapultálta be magát ezzel Hollywoodba. Mindkét alakítás egy torz, különcködő karaktert formál meg, de Rapace-ban volt valami, ami megfogta a figyelmedet. A könyvekben sem voltam teljesen oda Salander érthetetlen antiszociális viselkedéséért, de főleg a filmekben volt benne valami, amitől teljesen lenyűgözött. Nehéz elmagyarázni. Mindenesetre a remakeben kevés esélyt látok erre.

Idén megnéztem mind a 3 svéd filmet és talán a másodiktól eltekintve igen tisztességes könyvadaptációk. A második túlságosan kapkodott, kihagyott dolgokat, amiket nem kellett volna. Különösen furcsa, tekintve, hogy simán lehetett volna még vagy 20 perccel hosszabb és akkor elfért volna. A könyvekben a harmadik tetszett a leginkább, az első kettő egy (jó) szinten volt. Nem kihagyhatatlan remekművek, de elég jó kis thrillerek, nem bántam meg, hogy elolvastam őket.

2006-os film. Másik címe "Simon Mondja". Egyébként ez az egész Simon Says dolog csak egy olcsó alibi, alig van tematizálva, megmagyarázva.

Ami még kimaradt: Marhára unom, hogy a videóknál a kommentek fele válaszolgatós, de mindig csak az egyik oldalt látom és fogalmam sincs, hogy miről is szól az egész. Jó volna, ha előhívható volna a másik oldal is...

 Az a baj, hogy hiába vannak jóval felhasználóbarátabb oldalak, a Youtube a piacvezető, itt van mindenki és rohadtul visszaélnek ezzel.

Itt a nap, amire mindenki vágyott a hét folyamán, ennek örömére itt egy nagyon szép kis videó, ami még szebbé teszi az egészet. Egy roppantul érdekes pályázat eredménye, ahol emberek 1 másodperces jeleneteket küldhetnek be, ami számukra a szépség. Ha minden igaz, még részt lehet venni.

Seconds Of Beauty - 1st round compilation from The Beauty Of A Second on Vimeo.

Nagyon örülök annak, hogy több mint fél évvel a sorozat leállása után is még kedveskednek az emberek ilyen fotókkal, mint amilyet Péter küldött. Köszönöm! (Képek nagyíthatóak)