Sajnos manapság már egy kihaló kérdés, hogy "Te, mi volt a legelső album amit vettél?"..."Hááát...Őőőő...Nem is tudom mit töltöttem le először". Én továbbra is nagy híve vagyok a cd vásárlásnak, igaz, egyre nagyobb erőfeszítésembe kerül ez... A legtöbb bandának/énekesnek a lemezéhez amit megvennék, csak körülményesen tudok hozzájutni. Legtöbbször importpéldány kell, ami elég abszurd. Egy EU-s ország vagyunk elvileg,nem? Emlékszem, mikor a Limp Bizkit utolsó 2 lemeze megjelent, a hivatalos megjelenési időpont után vagy 2 héttel(!) volt itthon kapható boltokban...Szánalom.

Na szóval első album... Ez egy fontos része (volt) szerintem az embernek, hogy az első lépést megteszi a felnőttéválás felé. A legtöbb embernek szerintem mai szemmel elég cikis #1 van, én szerintem egész jól megúsztam. A még ma is üzemelő (bár szinte már csak klasszikus zenét képviselő) budapesti zeneműboltban (ott van a Szervita térnél) vettem meg 1993-ban. Még anyámat is elrángattam ezért, neki persze fogalma nem volt mi az amit veszek. Azelőtt végig másolt kazettákról hallgattam Beatlest és Genesist, de MTV-nek hála találtam valami nagyon vagány dalt és úgy gondoltam, na ehhez hozzá kell férnem. Nem úgy volt ez anno mint ma, ha nem volt ismerősöd, akinek megvolt, akkor nem hallgathattad sehogy, csak ha megveszed. Szóval megvettem a "12 inches of Snow" című albumot Snow-tól. Mivel értelemszerűen nem volt valami sok lóvém (se saját cd lejátszó), kazettán vettem meg. Még ma is megvan szépen MAHASZ ragasztóstul :P

Az "Informer" dal akkoriban hatalmas (ismétlem HATALMAS) sláger volt és most olvasom, hogy minden idők legsikeresebb reggae dala, 2 Guiness világrekorddal díjazva.

Nem kell mondani, hogy a pörgős szövegéből anno egy rohadt kukkot sem értettem (elég annyit mondani, hogy a "Creative Child" című dalt én anno mindig úgy énekeltem vissza, hogy "biégőcsáp") és ma angolul tudva is kb csak 5%-kal többet. Hiába olvasom még a dalszöveget is, teljesen reménytelen követni. Valahol ez is művészet.

Érdekes módon a reggae stílus sosem tetszett, talán ő az egyedüli kivétel. Bár ezt simán lehetne rapnek is nevezni. Az album egész hallgatható még ma is, van benne pár jó és pár rossz dal, de a nosztalgiafaktor kozmetikázza azokat.

A második "Murder Love" című albumát kb 10 évvel később vettem csak meg (már cd-n), mert valamilyen boltban láttam röhejes összegért. Nosztalgiából megvettem és 2-3 daltól eltekintve elég szar :D

Snow egyébként nem igazán egy "One Hit Wonder", még ma is zenél és ad ki dalokat, egész jókat, úgyhogy e bejegyzéssel tisztelgek előtte. Első videó a bombasláger "Informer" a második egy viszonylag új dala "Adore you".

UI: Technikailag volt egy másik első albumom a "Több mint testőr" soundtrack-je (méghozzá cdn) de azt tesómnak vettem ajándékba, úgyhogy az nem ér.