Most néztem meg a sikersztori amerikai remakejének 8(!) perces trailerét, amely jó képet adott arról, hogy mire számíthat az, aki már látta a svéd filmeket.
Szinte minden egyes képsort be tudtam azonosítani, megvannak a direkt összehasonlítási alapok. Azt kell mondjam, szerintem jó lesz ez a film, de leginkább csak azoknak, akik nem látták az eredetit. Amennyire meg tudtam ítélni, szinte egy copy-paste lesz az egész, csak más színészekkel. Én speciel nem fogom megnézni egy éven belül ugyanazt, plusz még a könyvet is idén olvastam el. Szóval ugyanaz a sztori kétszer egy időre elég volt.
A színészek jó választásnak tűnnek. Craig, Stellan Skarsgard optimális, Christopher Plummer mint Henrik Vanger meg kísértetiesen hasonlít svéd kollégájára. Akivel még mindig nem tudok megbarátkozni, az a trilógia kulcsfigurája: Az amerikai Lisbeth Salander. Ez a nő úgy néz ki, hogy messze nem sugároz olyan egyediséget ebbe a karakterbe, mint anno Noomi Rapace . Rapace alakítása szenzációs volt, nem véletlenül katapultálta be magát ezzel Hollywoodba. Mindkét alakítás egy torz, különcködő karaktert formál meg, de Rapace-ban volt valami, ami megfogta a figyelmedet. A könyvekben sem voltam teljesen oda Salander érthetetlen antiszociális viselkedéséért, de főleg a filmekben volt benne valami, amitől teljesen lenyűgözött. Nehéz elmagyarázni. Mindenesetre a remakeben kevés esélyt látok erre.
Idén megnéztem mind a 3 svéd filmet és talán a másodiktól eltekintve igen tisztességes könyvadaptációk. A második túlságosan kapkodott, kihagyott dolgokat, amiket nem kellett volna. Különösen furcsa, tekintve, hogy simán lehetett volna még vagy 20 perccel hosszabb és akkor elfért volna. A könyvekben a harmadik tetszett a leginkább, az első kettő egy (jó) szinten volt. Nem kihagyhatatlan remekművek, de elég jó kis thrillerek, nem bántam meg, hogy elolvastam őket.