Sokat lehetett hallani már Ed Wood-ról, általában „Minden idők legrosszabb rendezője” jelzőkkel illetik személyét. Hozzászólni nem tudtam, mert klipeken kívül még teljes egészében nem láttam tőle filmet. James Rolfe (Nerd) készített egyszer egy nagyon jó Ed Wood mini dokumentumfilmet, amely jól illusztrálja ennek a félnótásnak a munkásságát.
Tavaly láttam „Tim Burton” Ed Wood filmjét is, amely fantasztikus alkotás. Se Johnny Depp-et, se Burton-t nem szeretem különösebben, de ez a film egy mestermű. Szégyen, hogy idehaza nem adták ki soha... A film egyfelől gúnyt űz nem éppen professzionális munkásságáról, de ugyanakkor dicsőíti is, mert ez az ember nagy akarattal, áldozatos munkával csinálta azt, amit legjobban szeretett: Filmeket készíteni. A film másik nagy karaktere Lugosi Béla, akit „Martin Landau” hátborzongatóan jól alakított. Meg is kapta érte az Oscart, teljesen megérdemelten. A Bélánk addigra egy teljesen szétesett, morfiumfüggő ember lett, akit mindenki elfelejtett, csak Wood nem.
Na de mindegy, elkalandoztam megint... Nem a hírhedt „9-es terv a világűrbőlt” néztem meg (annak dvd-jét egyszer majdnem megvettem... Nagyon jó lett a magyar kiadás, a forgalamzó saját, szándékosan amatőr magyar szinkront is összehozott neki), hanem a „Bride of the Monster” című 1955-ös alkotást.
E remekmű története enyhén zavaros, de azért megpróbálkozom összefoglalni. Lugosi Béla egy hatalomra éhes tudóst alakít, aki egy atomikus szuperképességű(!) sereget szeretne összehozni egy különös masinával. Hogy ezt konkrétan hogyan képzelte el, az nem derül ki. De ott van segédje a kopasz Lobo, aki néhol zombi, néhol asszisztens. Ő már egy ilyen katona volna? Hát...Passz. Mindenesetre van egy szörnye is még, egy polip(!), amely a laboratóriuma melletti tóban várja bevetését. Nos, nehezen tudom elképzelni, hogy egy polippal valamit is lehetne kezdeni. Kevés arra az esély, hogy a világ elnökei egyszerre pont ott fürdőznének abban a tóban... Néhol meg mintha Lobo lenne a szörnye, tekintve hogy egy elrabolt (kísérletezésre szánt) nőt is neki szánta (vagy valami ilyesmi...) A rendőrség meg kutakodik eltűnt személyek után és gyanús ez a sok szörnyeteg azon a környéken.
Öööö...Szóval ahogy talán sejteni lehet, a film története nem éppen követhető, zavaros az elejétől a végéig. A Nerd remekül össze is foglalta az egészet. Jobban jártok, mint a film megnézésével, az egyszer szent.
Ugyanakkor a film hangulatilag és látványilag többé kevésbé beleillik az akkori filmek stílusába, első szemre nem sokkal gázabb, mint egy gyengébb Universal „horrorfilm” (pl. Frankenstein/Drakula háza). Sőt, rendezésileg is csalódástkeltően tűrhető a film nagy része, bár az utolsó negyed óra mondjuk már áthajlott a nevetségesbe. De úgy összességében nem lehet összehasonlítani a „9-es terv a világűrből” felfoghatatlan jeleneteivel.
Azért itt is vannak nagyon olcsó, már-már kínos megoldások is, a polip egy röhej, ugyanis mikor víz alatt van, egyszerű archív felvételeket látunk (hasonló megoldással még láthatunk egy krokodilt is), amikor a parton támad a bestia, egy nagyon fos gumipolippal van dolga a színésznek és a támadást is neki kell eljátszani, mert gyakorlatilag annak élettelen karjait is ők irányítják. Nem kell mondani, mennyire röhejesen néz ki az egész. Talán ennyire rossz „támadást” még nem is láttam soha.
A film utolsó 15 perce egy igazi trashfest, mindenki cukorból van, random elájulások, Lugosit eltalálja egy villám, amitől atomrobbanás látható, a (szintén archív) felvételen látni, mekkora halálos robbanás az egész, mégis kb 20 méterre a Lugosi féle epicentrumtól a többi szereplő halál nyugodtan és főként sértetlenül nézi az egészet. Uff...
A film legnagyobb baja mégis az, hogy rendkívül unalmas. Még szerencse, hogy a 70 percével elég kegyes hozzánk, de ennek ellenére rendőrökhöz köthető színészgárda története dögunalom és feleslegesen lassítja ezt az amúgy sem éppen pörgős filmet. A Lugosi féle csapat még a legjobb az egészben, de ezt is azért alacsony színvonalon tessék elképzelni.
A film rossz, de sajnos nem „olyan rossz, hogy már jó” rossz, hanem egyszerűen csak rossz. Ahhoz rendezésileg azonban túl „jó”, hogy a trashfaktor szórakoztatóbbá tette volna, de azért én azt mondom, az utolsó negyedórát meg lehet nézni. Ott mintha már megunták volna az egészet és haza akartak volna menni. Ez már trash a javából.
Mazochistáknak itt a film:
Figyeljétek:
59:00 - Szenzációs küzdelem
1:06:10 - Drámai esés, amitől persze el kell ájulni
Túlzás lenne részemről azt mondani, hogy a sör a kedvenc italom. Néha tényleg jól esik, főként a húsos kajákhoz, de önmagában ez a keserű lötty számomra érthetetlen, hogy miért lett a „világ itala”. Ezért is szeretem inkább a pancsolt söröket (citrom, grapefruit,alma), bár ezt sokan a sör megalázásának tartják :P