Éppen az előbb fejeztük be reggeli mellett a Rém Rendes Család sorozatot. Még 3 éve vettem meg németeknél az évadokat (10€-ért árulták és még magyar vonatkozása is volt!), kis szünetekkel most jutottunk el odáig, hogy évadról évadra végignézzük. Összesen 11 évad készült.

Hozzá kell tenni, hogy freddyné és én is már elég jól ismertük a sorozatot előtte is, szinte minden résznél úgy voltunk vele, hogy "Jajj, ez jó lesz", meg "Most figyelj!". Gyakorlatilag 10 éves korom óta néztem ezt a sorozatot, holott akkor még jó sok poént nem is nagyon értettem (leginkább a szexuális témájúakat). Nagyon újszerű volt akkoriban, különösen tetszett, hogy milyen "alpári" volt, teljesen más kaliberű volt, mint mondjuk a Cosby családos szuperfamíliás baromság (passzol, hogy a sorozat eredeti címe elsőre "Not the Cosbys" lett volna).

A sorozat témájáról annyira nem is beszélnék, mert mindenki ismeri. Sokkal inkább beszélnék megfigyeléseimről, melyeket észrevettem a évadról évadra. A Rém Rendes Család (ezt az elnevezést egyébként a német szinkrontól csórták el) pont az a széria, amely nem a topon kezd, hanem kellett neki legalább 3-4 évad, hogy megtalálja az igazi stílusát. A legelső epizód speciel már már bizarrnak tűnhet, mert elég távol áll a későbbi Bundyizmustól (ezt most találtam ki). Peg főz és takarít, Al negyedannyira undok, mint szokott lenni és így tovább.

3-4 évad után kezdenek viszonylag végleges formájukban mutatkozni a karakterek. Bár ez is módosult még egy kicsit, leginkább Marcyéknál, mert Marcy és Jefferson között a kapcsolat úgy az utolsó 3-4 évadban kicsit kezd egyre inkább olyan lenni, mint Peggy és Al között. Sokat cukkolják egymást, nyoma sincs a nagy románcnak.

Muszáj megemlítenem a nagy baklövést, amikor Peggy terhes lett (nagyon fos módon aztán csak álmodta az egészet...), ennél is rosszabb, amikor berakták azt a "Seven"-t, mint új Bundy gyereket. Borzasztóan irritáló volt a kölyök, nem passzolt a sorozatba, a nagyon rossz visszhangnak köszönhetően már alig alig szerepelt, aztán mindenféle indoklás nélkül egyszerűen csak eltűnt. Hála égnek. (Később még utaltak rá, pl egy tejesdoboz oldalán ott volt a képe, hogy "Eltűnt". Jó poén volt. Mintha belátták volna, mekkora marhaság volt).Az őt játszó ember ma egyébként így néz ki.

Szinte egy évadon keresztül Peggy anyja ott is lakott a Bundyéknál (sosem láttuk persze), erre már nem is emlékeztem korábban. Pedig alaposan felkavarta azt az évadot, mert szinte mindig minden körülötte forgott. Peggy apját is berángatták, hogy béküljön ki a nejével, Peggy meg csomót "utazgatott". Nem tudom, mi lehetett a háttérben, mert többször is előfordult, hogy Peggy egyáltalán nem, vagy csak egy telefonhívás erejéig szerepelt. Nem is nagyon hiányzott, azt kell mondjam.

Az utolsó évadok felemásak lettek. Egyfelől sok kultikus Bundy fogalom ilyenkor kelt csak életre (No Ma'am, Griff szereplése, Nudi bár) ugyanakkor az epizódok kezdtek egyre fárasztóbbak lenni...Mindezt rossz értelemben. Egy példa: Az eredeti kutyát nyugdíjba vonultatták (a sorozatban meghalt, de a kutya szelleme egy másik kutya testébe vonult, aki szintén a Bundyéknál landolt...) és valljuk be, az a spániel már nem sokat ért. Kutyás részeket eleve nem nagyon szerettem, távol állt tőlem, hogy egy kutya gondolatait hallgassam. De Lucky a spániel már alig volt képes valamire is, biztosan nem volt annyira jól idomítva, mint elődje. A végén már szinte csak a háttérben feküdt, vagy nem is szerepelt egyáltalán.

Az utolsó évadban volt pár igazán erős rész (pl. mikor Alt rákényszerítik, hogy hozza rendbe Bud pincéjét, Peggynek emlékezetkiesése lett és Al kihasználta, de akár a trilógia sem volt rossz, mikor Al és Peggy különválnak), de a többség gyengus, vagy kifejezetten rossz. A "The desperate half-hour" első része (hivatalosan az utolsó előtti rész) katasztrófa volt, irritáló, nagyon rossz színészi teljesítménnyel és egyszerűen csak pocsék. De mikor Al rendőr és katona(!) lett, az is gáz volt. Egyre extrémebb részek lettek, fittyet hányva a Bundy stílusra, egyre inkább rajzfilmesedett is a humor (jó példa, mikor a pokolban amerikai fociznak(!)).

A nézettség szar lett, Ed O'Neill brutális gázsiját már nem akarták pénzelni, szóval jött a kasza és nem lett rendesen befejezve a sorozat. Nem ezt érdemelte, mert kultikus és korszakalkotó, de 1-2 évaddal tovább élt a kelleténél.

Egy pár rövid megjegyzés

• Lehet, hogy emlékeztek, hogy van 2-3 olyan rész, ahol alig szerepelnek a Bundyék. Ez egy nagyon aljas minőségű spin-off kísérlet akart lenni, egyikből sem lett semmi. Ezek a sorozat legnagyobb szégyenfoltjai
• Az utolsó évadokban legtöbbször Amanda Bearse volt a rendező. Ő alakítja Marcy-t
• A magyar szinkron nagyon szar. Nem a hangokra kell érteni, hanem a fordításra. Döbbenetes, hogy mennyi mindent elszúrtak, sok jelenetnek konkrétan nem volt értelme a rossz fordításnak köszönhetően
• A DVD kiadványokon az egyik korai évadtól kezdődően nem a megszokott főcímdal hallgató. Jogviták miatt inkább készítettek egy új zenét és bár az elején fel voltam háborodva, elég hamar megszerethető az is. A végére már az eredeti tűnt furcsának
• Rengeteg mára befutott színész megjelent a Rém rendesben, mikor még ismeretlenek voltak. Mókás volt látni
• Kedvenc részeim: A földönkívülis, a szupermarket dupla-epizód
• Gondolom sokan nem tudják, de a sorozat leállása után volt egy találkozó, rajongóknak bűn volna kihagyni!