Kevés dologtól paráztam még úgy az életemben, mint az érettségitől. Sosem voltam valami jó tanuló, de ez leginkább annak volt köszönhető, hogy ami nem érdekelt, azt nagyon felületesen tanultam csak meg. Persze voltak tárgyak, amelyekhez szimplán tök hülye voltam, mint pl a matek. Érettséginél elég nagy az emberen a nyomás, gondolom mindannyian átéltük. Szüleim nem elkényeztető típusúak, de ha valami nagy mérföldkövet sikeresen teljesítek az életemben, akkor azt jutalmazzák. Sok helyen ballagásra adnak ajándékokat (amit sosem értettem, hiszen nem csinált semmit az ember), én ha átmentem érettségin, kérhettem valamit. Akkoriban futottak be a dvd lejátszók és még elég nagy újdonságnak számítottak. Csak gyári lemezt olvastak, egy írható dvd még 5-600 forintba (!) került és egy gyári film vagy 5-6000-be. Szóval miután átmentem érettségin, kértem magamnak egy házimozirendszert, 300 W és én voltam a legnagyobb király. Évekig élvezettel használtam, sajnos mára a lejátszó beszart, nem olvas lemezeket. Kétszer is felrobbant(!), szabályosan füstölt. Szervízben megcsinálták, harmadszor már nem erőltetem. Kár érte, most van egy hangfalrendszerem, viszont nem tudom mihez csatlakoztatni :/
A lényegre visszatérve, akkoriban még viszonylag nehezen lehetett egyáltalán lemezt venni. Emlékszem, hogy az 576 kb boltban árultak Kinowelt által forgalmazott lemezeket, amelyek mára komoly értékkel bírnak. Szóval volt egy lejátszóm, de filmem nem. Újságosoknál megjelentek a DVD mellékletek és ott fedeztem fel azt a filmet, amelyet végül elsőnek megvettem. Ez az alkotás pedig nem más, mint a Robert Rodriguez áltál rendezett "Az invázium". Három ok miatt döntöttem mellette: 1. Viszonylag olcsó volt (ha jól emlékszem 2500 forint) 2. Tetszett a borítója 3. 5.1-es Dolby és DTS hangzás is volt rajta, ráadásul a magyar nyelv korszerűbb az eredetinél! Ezt sem láttam valami gyakran. Anno a DTS számított a legfaszább hangzásnak úgyhogy mint új házimozitulajdonos, persze muszáj volt kitapasztalni. Egyértelműen nem tudnék nyilatkozni, hogy jobb-e a DTS vagy a DD5.1, mert hol így, hol úgy hangzik jobban. A filmet tegnap úrja megnéztük és még mindig meglepően jó kis sci-fi horror, döbbenetes sztárparádéval. Végig mondogattuk, hogy "te ez a..., igen ezt meg ott láttuk már..". A képminőség nagyszerű, látni, hogy anno még mindent beleadtak ebbe az újszerű formátumba. Érdekes módon feliratot már nem sikerült rárakni ;) A filmet ajánlom és kérdezném tőletek, hogy mi volt a legelső DVD-tek?
UI: Mivel úgy éreztem, hogy a hangzás tesztelésére nem ez volt a legoptimálisabb választás, a második lemezem a Kinoweltes "U-571" volt, amely a legjobb hangért járó Oscart zsebelte be, úgyhogy jobbat nem is választhattam. És valóban, 5.1-es hangrendszerre az a kiadás (nem a későbbiek!) tesztlemez. A közutálattal szemben én a filmet is szeretem.
A legelső VHS kazettám egyébként a "Több mint testőr" volt :P Amely szintén egész korrekt film.