Kb. egy hete láttam a Számító embereket. Nagyon tetszett! Olyan dolgokat tudtam meg belőle, amiket sehol máshol nem olvastam/láttam még. Szerintem zseniális!

a Cabin in the woodsal kapcsolatban...
hát igen erről a filmről aztán lehet beszélni... Én is az első megnézés után gondolkoztam el ezen az egész stúdió/valóság párhuzamon... engem sem hagyott nyugodni és utána olvastam. abban a pillanatban ahogy megértettem pontosan, azt hogy amit sejtettem az tényleg szándékoson volt a filmben, szinte lehidaltam... nem hitem volna hogy mostanában a mai filmes felhoztal mellett egy ilyen másodlagos tartalommal is fogok még találkozni, és pláne nem egy horror filmben...
első megnézés után a film egyszerű popkorn mozira emlékeztető szórakozás volt számomra megmondom őszintén... az összes klisével és vérfürdőjével együt... viszont amint elgondolkoztam ezeken, és másodszorra megnéztem rájöttem hogy ez tényleg egy olyan mestermű amit talán jó ha az amúgy is viszonylag kevés néző 10%a megért... ez igazán különleges élmény. mindenkinek ajánlom hogy élje át.
Ami egyedül foglalkoztat mindezek után, hogy vajon mit fog tenni az a szörny, ha már tényleg nem tudják etetni... talán látszik ez már valahol a társadalom erkölcsi szintjén, hogy mire képes a szörnyeteg ami bennünk van.

Zoly egészében jól értelmezi a Cabin in the Woods-ot, viszont a japán részt nem.

SPOILER

A japánok is "elbuknak", hisz nem sikerült végigvinni a japán horror kliséjét, nem haltak meg. Vagy ha Zoly ezt értelmezi nem elbukásnak, akkor az amerikaiak sem buknak el, és senki más sem, hiszen nem sikerül megvalósítaniuk a klisészerű gyilkolást. Pont ez miatt ébred fel a végén a néző, ahogy a japán "néző" is fel fog ébredni emiatt (bár ugye ezt a film szerint meg lehetett volna akadályozni azzal, ha a sok szörny=néző közül csak egy klisé utáni vágyát kielégítik).

@WoodrowWilson: Szerintem a japánok része ennél valamivel összetettebb, nemcsak annál ahogy te felvázolod hanem annál is ahogy Zoly értelmezi... arra e jelenetre gondolok amikor az iskolás lányok "körbe fogva" változtatják át azt a körből hasonló lényt valamiféle kis játékká/kinccsé... (ha jól emlékszel arra a jelenetre..) mindenesetre szerintem ez azt szimbolizálja hogy a Japán társadalom sokkal inkább nemzeti kincsnek, egyfajta bizar művészeti formának fogadta el ezt a műfajt, és ezálltal, hogy még az "iskolás lányok is" képesek elfogdni a borzalmakat, nem képes véghez vinni az áldozatokat amelyben kitétel hogy a szűz mindenképpen szenvedjen (arrol nem is beszélve hogy megemlítik hogy a japánoknál nem volt álldozat, és szerintem ezzel is azt akarják mondani hogy mennyire sújtalanodott el a Japán horror)

Ez a rész is nagyon szórakoztató volt, szerintem is jó film a diktátor pláne a helikopteres jelenet, ott kb majd leestem a székről a nevetéstől.:D Bár azért voltak benne elnagyolt jelenetek, de jó film volt. A cabin of the woods-rol ezt kevésbé mondanám el, mert szerintem borzalmas volt, én nagy horror rajongó vagyok, de ennek a filmnek az alapötlete inkább idegesített.

Játékbarátok podcastet nem akartok csinálni? Ahol kielemezhetitek a kedvenc játékaitokat vagy amelyikkel a legtöbbet játszottatok.

én ha tesód lettem volna/vagy apukád, tuti eljátszottam volna, hogy beöltözök bohócnak :D micsoda móka lett volna :D

hmm, egyébként ezen miért kell meglepődni, vetítenek régi James Bond filmeket (nem is túl baráti áron) és inkább megnézem itthon, mert vagy megvettem DVD-n, vagy meg van videón, vagy aviban,

szerintem erre max a hardcore James Bond fanok mentek el

és LE a Cinema Cityvel!

én se értem, miért utálja mindenki a skyline-t, itt tényleg azt mutatják be, amit Te, meg Te, meg te átélnél egy hasonló helyzetben, valszeg elpusztulnál, és a saját kis módszereiddel próbálnád túlélni a napokat

nekem a történettel se volt semmi bajom, zseniális megvalósítás, fantasztikus látvány, és nem tudom azt tudod e, hogy ezt ugyanaz a két ürge hozta össze, akik elkövették az AVP2 nevű förtelmet

Zolyn meg meg vagyok rökönyödve, minden szarért odavan, ebben meg keresi a történetet