Ősidők óta nem voltam kinn magyar válogatott focimeccsen, de most gondoltam, hogy új focistadion meg a Dárdai miatt, most még be is regisztrálom magam erre a hülye MLSZ kártyára és veszek egy viszonylag korrekt áron kapható jegyet.

Dárdai Herthás idők óta kedvencem Király mellett, kevés magyar focisok egyike, akit tisztelni lehet, mert sosem voltam bicskanyitogató megszólalásai, tette a dolgát, dolgozott alázattal.

Nos, csodára ő sem képes, bár az összkép javult Pintérhez képest, tegnap a támadójátékunk Pintéri időket idézte, mert nem tudtam elhinni, hogy semmi másból nem állt az egész, csak a széléről beadtuk és aztán lesz majd valami. EGÉSZ VÉGIG. A finnek középről próbálkoztak többnyire és lényegesen szebben, veszélyesebben is játszottak ezáltal. Nálunk ilyet nem mert senki. Még jó, hogy a hatvanadik próbálkozás szerencsére be is jött.

A stadion igazából teljesen jó, látszik, hogy még nincs lestrapálva (bár a kijelző mondjuk már "pixelhibás"). A lépcsők és a sorok ugyanakkor nagyon szűkek. Amiko a helyemre mentem és már ültek ott, kb 20 centim volt, hogy valahogy eljussak a kívánt pozícióra. Oké, hogy meredek a lelátó építésileg, de azért ez már túlzás.

De végső soron már csak azért is megérte, mert a több évtized alatt, amikor jegyet váltottam a magyar fociválogatottra, MOST volt először, hogy nyertünk. Már egy idő után azért nem mentem ki, mert azt hittem én hozok balszerencsét rájuk.